Mória (más néven Khazad-dûm, Törptárna vagy A fekete tárna) J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényéhez kapcsolódó elképzelt világ helyeinek egyike.

Földrajza

Mória Középföldén, az Eriadort és Rhovaniont elválasztó észak-déli irányú Ködhegység gyomrában elhelyezkedő, a törpök által épített földalatti barlang-városállam. A hegységet széltében, nyugat-keleti irányban szeli át. Mória sokszintű bányarendszerét megannyi alagút, tágas csarnok, mélyen a földbe nyúló tárna sokasága alkotja, mely a törpök egykori híres gazdagságát dícséri.

A városnak két nagy kapuja van, az egyik nyugaton, a másik keleten.

Mória volt Középfölde egyik legnagyobb és legnagyobb gazdasági jelentőségű bányája. Gazdagsága nem elsősorban a vas, ezüst, vagy arany kitermeléséből származott, hanem a mithril nevű rendkívül értékes (és általában hadászati célokra használt) nemesfém bányászatából, melyet sehol máshol nem lehetett megtalálni.

Történelme

Figyelem: Itt a cselekmény részleteit vagy a végkifejletét is olvashatod.

Alapítójának, Durinnak népe évezredeken át élt és gyarapította vagyonát Ködhegység hegyei alatti építményben, mindaddig, míg a harmadkor közepe idején, Szauron színrelépése körül el nem néptelenedett, később a sötét erők szállták meg ^[1].

Móriát Durin, a Törpök Hét Atyjának egyike (a hét közül a Hosszúszakállúak nemzetségének őse) alapította, amikor még csak a csillagok világították meg a világot, néhány ezer évvel az ember megjelenése előtt. Nem sokkal a tündék érkezése után Durin és népe, felébredésük helyéről, a Ködhegység északi részén lévő Gundabad hegyétől – ahová még Aule rejtette őket ^[2] – délre vándorolt és utazásuk során a hegység egy magas völgyében tóra bukkantak. Durin a víztükörbe pillanva arra lett figyelmes, hogy a csillagok visszatükröződései korona alakba vették körül a fejét. Ezt Durin kedvező jelnek ítélte és városát a tóhoz közeli hegyekben épíette fel. A tavat Kheled-zarâmnak , a Tükörtónak nevezte és nagy tiszeletben álló hely lett a töpök között, a várost Khazad-dûmnak (a közös nyelven Törptárnának) nevezte. A sindák Hadhodrondnak, a noldák Casarrondonak nevezik.

Durin lett Khazad-dûm első királya, de mivel sok leszármazottja rendkívüli módon hasonlított rá és sokakat szintén Durinnak neveztek, úgy tartották, hogy Khazad-dûm királyai képében I. Durin jön vissza mindig.

A Másodkor során a thangorodrimi háború pusztította nyugati tartományokból, a nogrodi és belegosti törpök közül sokan vándoroltak Móriába és gyarapították Khazad-dûm erejét és gazdagságát. A khazad-dûmi törpök barátságban éltek Eregionnal, a nemestündék (noldák) egyik, szomszédos államával, de ez a barátság véget ért, miután Szauron elkészítette a hatalom gyűrűit és Eregion elpusztult. Mória kapuja bezárult Szauron előtt és kívülről nem tudta meghódítani a törptárnákat.

Mória kincse a mithril volt, melynek kibányászásához csak a törpök értettek. A harmadkor 1980-as évében azonban már a legtöbb elérhető mithril telért is kimerítették. Ekkor további mithril telérek után kutatva túl mélyre merészkedtek a föld gyomrába, ahol felébredt egy még az ősidőkben, Morgoth thangorodrimi legyőzése után ide menekült rettenetes erejű gonosz lény, egy balrog. A törpök ébresztették-e föl, vagy Szauron uszította rá a Móriát hősiesen védő törpökre nem tudni, de a lény az akkori király, VI. Durin, egy évvel később (h.k. 1981) pedig fia, I. Náin halálát okozta. A törpök sem legyőzni, sem elkergetni nem tudták Durin vesztét, ahogy a szörnyűséges árnyat nevezték, és még ebben az évben elhagyták ősi szállásukat, amit 2480-tól kezdve Szauron elkezdett benépesíteni saját teremtményeivel. Ettől kezdve Khazad-dûm sötét és gonosz hely lett, melyet a tündék Móriának, a Fekete Bányának neveztek.

Móriába kétszer merészkedtek vissza a törpök a Gyűrűháború idejéig.

Az első kísérlet során (h.k. 2793) az Arany Szmóg nevű sárkány erebori dúlásából menekült Thrór kis számú rokonsága (mint fia, Nár, és II. Thráin) Dúnföldre menekült. Az öregedő és elmebeli képességeit teljes mértékben vélhetően már nem bíró Thrór egyedül merészkedett be Mória kapuján, ahol azonnal megölte őt az ott tanyázó ork-vezér, Azog. Ezzel kezdődött a ködhegységi orkok és törpök háborúja (2793-2799). A törpök kegyetlenül irtották az orkokat, akik végül Móriában gyülekeztek össze. A döntő csatában (nanduhirioni csata), bár Azog párviadalban megölte az egyik törp-vezért, Náint, a törpök győztek, a fiatal Náin fia Dáin (a Vaslábú) pedig lenyeste apja gyilkosának fejét piros fejszéjével. A törpök azonban féltek a balrogtól, így nem telepedtek vissza Móriába. Az Azog fia Bolg vezette hatalmas ork-sereg az északi Öt Sereg Csatájában sem tudott bosszút állni a törpökön, akiket Dáin vezetett. Dáin a csata után újjáalapította a felzavart és Esgarothban az Íjas Bard nevű ember által megölt Arany Szmógtól visszafoglalt Erebor királyságát.

2989-ben egy nagy csapat erebori törp Fundin fia Balin vezetésével kiverte a még ott tartózkodó orkok nagy részét Móriából, és Balint vezérükké választva új királyságot alapítottak. 2994-ben azonban az orkok visszafoglalták Móriát, és mindenkit lemészároltak.