Párizsban tartották meg a Gyűrűk ura második részének, a Két toronynak az európai díszbemutatóját, amelyen megjelent Peter Jackson rendező is. A 41 éves újzélandi alkotóval a Le Monde készített interjút.
- Milyen különbséget lát Ön a trilógia három része között?
- Az első részben bemutattuk a szereplőket és a problémát. A második rész a legnehezebb, bonyolítani kell a feladatot, az ellenséget erősebbé kell tenni, hogy a közönség feltegye a kérdést: sikerül-e a hősöknek azt megoldaniuk. A harmadik a győzelmüket mutatja be.
- Milyen problémákat kellett megoldania Tolkien trilógiájának adaptálása során?
- Egy könyv adaptációja gyakran egyszerűsítési folyamat. Tolkien műve ennek legszembeszökőbb példája. A film nem lehetett olyan, mint a könyv, mert akkor rossz film lett volna belőle. Tolkien könyvei sűrűek, részletezők. Ki kellett ezért belőlük hagyni szereplőket és bizonyos részeknek csak a lényegét vettük ki. De ez az egyszerűsítés nem jelent sematizálást, hanem a történet velejének megőrzését. Például több szereplőt kihagytam, hogy Frodora összpontosítsanak a Gyűrű szövetségében, mert ő próbálja megőrizni a gyűrűt.
- A két torony is le lett egyszerűsítve?
- A két torony tartalmában a trilógia legvékonyabb könyve. Nagyszerű az a rész, például, ahol Frodót és Samet üldözi Gollum, viszont Aragornnal, Legolasszal és Gimlivel kapcsolatosak nem annyira érdekesek. A két torony nem úgy fejeződik be a filmben, mint a könyvben, egyértelműbbé kellett tennünk Frodo és Samo kapcsolatát. Egyébként a forgatókönyvnek több változata volt, menetközben is módosítottunk a dolgokon.
- A Gyűrűk ura tiszta fantáziafilm, vagy van valami kapcsolata a mával?
- Úgy döntöttünk, nagyon realista stílusban készítjük el a trilógiát. Sokan azt hitték, hogy a Gyűrűk ura egy másik bolygón játszódik, mint a Csillagok háborúja, de nem így van. Tolkien azt mondta, hogy elképzelte, milyen lehetett a Föld 6-7 ezer évvel ezelőtt. Ez a korszak jóval előbb volt, mint Egyiptom, Görögország, az ókori Róma, együtt éltek akkor hobbitok, elfek, entek- az erdőt védő lények. Tolkien igazán Angliának akart olyan mitológiát teremteni, mint a görögöké és a rómaiaké. Azt akartuk, hogy a film legyen inkább történelmi rekonstrukció, mint fantázia.
- Milyen vizuális referenciái voltak a Két toronyhoz?
- Mindent mi csináltunk meg a lényektől és a kastélyoktól kezdve egészen a késekig és a villákig. Rájöttünk, hogy Tolkien könyve olyan gazdag és teljes, hogy ugyanúgy megtalálunk benne minden részletes leírást, mint egy történelemkönyvben. A két toronyban például Rohan lovasai egyértelműen az északi civilizációkból mintázódtak. Az elfeknél a szecesszió volt a példánk.
- A külső felvételeket mind Új-Zélandon forgatták.
- Új-Zélandon nőttem fel, ott lettem rendező. A reflexem automatikusan azt kérdezi: "Mit tudok forgatni Új-Zélandon? Rájöttünk, hogy ez a nagy részben érintetlen ország meg tudja adni mindazt, ami a filmhez szükséges. (gluck) |